Télikert-design: mi illik az üvegszobába

Abban a design-szakemberek is egyetértenek, hogy ízlésekről vitatkozni fölösleges. Akinek szerintünk rossz az ízlése, annak az a szép, ami nekünk nem. Aki műkőből faragott szobrokat szeretne elhelyezni műgyep szőnyegen egy konstruktivista szerkezetű télikertben, az erről úgysem tudjuk lebeszélni. Ha ellenkezik az elveinkkel az ilyen szupergiccs, ne vállaljuk a kivitelezést - majd megcsinálja valaki más.

 

Másvalaki szökőkútban gondolkozik. Egy üvegkupolás, íves télikertben, harmonizáló berendezési tárgyakkal ez akkor is megvalósítható a jóízlés keretein belül, ha szerintünk egy szobros szökőkút nem annyira szép, hogy érdemes a hasznos teret elrabolni vele.

A modern, egyébként stílusosan berendezett télikertet is agyon lehet ütni valami borzadállyal. Az otromba tűzhely a kéménykürtő meg is öli az enteriőrt.  

Szerintünk egy korszerű télikert visszafogott, de elegáns. Egyenes formák, tartózkodó színvilág, praktikusan kihasznált terek és berendezések. Valami ilyesmi:

Meleg színek, kellemes pasztell puhaság egy ízléses modert télikertben

Az építményhez illő garnitúra a kényelmi szempontokat és kellemes látványt egyaránt szolgálja

Tartózkodó elegancia - kényelem és praktikum a kellemes télikertben. Valamivel több növény azért ide elférne.

Antik festett népi bútorok

Gondoltad volna, hogy az a bútor számít antiknak, amelyik 200 évnél régebbi? És gondoltad volna, hogy újabban ezt levitték 100 évre? Sőt! Egyes kereskedők manapság már az 1930 előtt keletkezett bútorok mindegyikét antiknak számítják. Őrület. Még meg sem száradt rajtuk rendesen a lakk. Vagy a festék.

Különösen, ha festett bútorról van. Ezek különleges helyet foglalnak el a népi bútorművészetben, így a magyarban is, bár eredetük sok esetben az európai reneszánsz művészetben gyökerezik, így kétségtelen az a hatás, melyet a nagyobbrészt XVIII. századi, csak kisebb részben korábbi, református templomok karzat-, szószék- és mennyezetfestése gyakorolt a paraszti környezetben élő és működő, képzetlen, de tehetséges asztalosok művészetére. Ilyenekkel az egész magyar nyelvterületen találkozunk, de a virágos reneszánsz legszebb alkotásai Erdélyben találhatók. Az indák, virágok egy-egy kazettát töltenek meg, és bár a motívumok ismétlődnek, mégis mindegyik önálló alkotás. Kapcsolatukat a paraszti bútorokkal még nyilvánvalóbbá teszi az a tény, hogy a vándorló templomfestők szívesen vállalták egy-egy láda díszítését is, ami így már közvetlen mintául is szolgálhatott a helybeli asztalosok számára.

Az itt látható kép egy Hartáról származó darabot mutat be, egy lófejes festett sváb ágyat összetolt állapotban.

Tesdesign - Testekre írt versek

Vizuális költészet - body art - testdizájn - könyv

Kötet és kiállítás testekre írt versekből

November 20-án megnyitotta kapuit a VAM Design Centerben Viola Szandra és Nánási Pál közös, Testreszabás című kiállítása. A költőnő versei testekre írva jelennek meg hazánk egyik legismertebb fotósának képein, ily módon tehát a testiség, az irodalom és a fotóművészet különös elegyét képezik. A kiállítás megnyitója egyúttal könyvbemutató is volt, ugyanis a versek és a képek már kaphatók az Atheneum Kiadó gondozásában megjelent Testreszabás című albumban.

Viola Szandra táncosok segítségével egy különleges testvers-performansszal kedveskedett az érdeklődőknek a kiállítással egybekötött könyvbemutatón. A versek egyes részletei a költőnő és a többi fellépő testén jelentek meg, sőt, Könyv Katalin Barcsay-díjas festőművésznek köszönhetően a szöveg egy részlete a performansz közben született meg, vagyis jelen esetben íródott a táncosok testére.
A kiállítást Petőcz András, költő, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke nyitotta meg, aki beszédében méltatta Viola Szandra és Nánási Pál közös munkáját. Elmondta a meztelenség valamiért mindig botrányt jelent: ma éppúgy mint harminc évvel ezelőtt vagy még régebben, de ezek az alkotók a meztelenséget, a testet felemelték egy magasabb, művészi szintre.
Nánási Pál a könyv egyik alkotója is ezen az estén vehette először kezébe a könyvet.
- Rendkívül jó érzés ezt a kötetet a kezembe fogni. A mai világban ritkán találkozunk a képekkel ilyen szép, tárgyiasított formában, ezért nagyon fontos számomra, hogy most a kezemben tarthatom a kötetet, és így láthatom újra a képeket – mondta Nánási Pál. – A fotózás maga is más volt, mint a többi, nem kötöttek olyan erős szabályok az alkotásban, mint amit egyébként a megrendelők tőlem elvárnak. Nagyon élveztem a közös munkát Szandrával és a többiekkel.
- Régóta tervezgettem ezt az albumot és a kiállítást, és nagyon örülök, hogy mindez végre valósággá válhatott. A kiállítással és a kötettel arra kerestük a választ, hogyan játszhat szerepet a női és férfi test a költészetben és a vizuális megjelenítésben, valamint hogyan lehetséges hiperművészetet megalkotni a képzőművészet, költészet, fotó illetve a tánc elegyítéséből- mondta Viola Szandra.
A fotózások során többek között Könyv Katalin Éva, Barcsay-díjas festőművész írta fel a verseket a különleges vásznakra: az emberi testekre.
- Mindig is szerettem a testfestést, egészen különleges dolog emberi testekre, és nem élettelen tárgyakra alkotni. Nagyra tartom azt a hitet, amivel az alkotók nekiálltak ennek a munkának, és őszintén örülök, hogy végre valósággá válhatott a kiállítás és az album.

Pest-budai lépcsőházak: Somlai Tibor belsőépítész könyve

Könyvajánló - belsőépítészet - Budapest Seo

Fent és lent

Pest-budai lépcsőházak 1835-1945

Somlai Tibor belsőépítész legújabb kötete egy sorozat negyedik darabjának tekinthető. Az első három könyv a XX. századi belsőépítészet különböző irányzatait ismertette. A Tér és idő a két háború közötti modern lakásbelsőkkel foglalkozott, a Távol és közel1945-től 1970-ig a belsőépítészeti irányzatokat vizsgálta, a Volt és nincs pedig 1900-től 1945-ig dolgozta fel a nagypolgári és arisztokrata enteriőröket. A mostani válogatás, a Fent és lent a legreprezentatívabb budapesti lépcsőházakat és előcsarnokokat mutatja be 1835-től 1945-ig – az egyszerű bérházakétól a pompás palotákéig. El-elhaladva egy-egy épület előtt sokszor nem is sejtjük, hogy már a kapun belépve milyen lenyűgöző látványban lehet részünk. Ezeknek a gyönyörű belső tereknek a világába nyújt bepillantást a kötet, ugyanabban a szubjektív hangnemben, mint a szerző előző kötetei.
Székely Péter fotóművész nagyszerű felvételei és a fotókhoz fűzött oldott hangú elemezések csaknem száz budapesti lakóház lépcsőházával ismertetnek meg bennünket.

Terjedelem: 288 oldal
Méret: 228 x 265 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 9900 Ft
ISBN: 978 963 1362 61 9

A honlapot támogatja a Budapest Seo Keresőoptimalizálási Szolgáltató cég, 13. ker

Zakar József keramikusművész kiállítása

2014. november 12-én szerdán, 18 órakor nyílik Zakar József keramikusművész kiállítása

Képzeletbeli utazásom emlékei címmel a Museion No.1 Galériában. (1091 Budapest, Üllői út 3.)

„ A valóság üres kereteit

építgettem, mint méh a sejtjeit,

s vártam, amit majd a tapasztalat

gyűjt bele, a mézet, az igazat.

És gyúltak bennem álmok és csaták,

hitek próbái, pörök, kritikák,

szedtem magamba, okkal, oktalan,

ami jött, por, mag, pelyva, színarany:

száz éden zárult, nyílt száz új szezám

s csak én maradtam igazi hazám,

én, a néző… Azt adja a világ,

amit belelát a kíváncsiság.”

/Szabó Lőrinc/

Egészen kisgyermek korom óta vonzódom a várakhoz, régi épületekhez, romos építményekhez. Minden esetben valamiféle megfoghatatlan titokzatosság rejtőzik a falak között. Képzeletemben ugyan, de kalandos utakra invitálnak a romok, ha csak néhány pillanatra, vagy percre is, de belecsöppenek az adott korba, létrehozva magamban egy teljesen fiktív történetet, képzeletbeli szereplőkkel, kitalált élethelyzetekkel. Alföldi gyerekként a várak, hegyek látványa, misztikuma reflektálásra késztet. Maga az utazás (fizikálisan, gondolatban, időben) várakozással tölt el, érzelmileg felfokoz.

Az elmúlt években készült autonóm plasztikákból, architektonikus kompozíciókból álló tárgy-együtteseim darabjai formailag és tematikájukat tekintve is szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az absztrakt, geometrikus térbeliség már évek óta foglalkoztat. Plasztikáim egymásból fejlődő kompozíciói, a kint és bent, a zárt és nyitott fogalmak köré rendeződnek; a darabok nagy részének szellemiségében a múlt és a jövő közötti kapcsolat változásának egy rögzített pillanatában való megfogalmazása jelentkezik; sok esetben azonos emlékképként megjelenve, melyek akár történelmi, történeti témájú eredetre is vonatkoztathatóak. Azonban egy esetben sem beszélhetünk konkrét előképről, vagy kiindulópontról.

Plasztikáim gondolati hátterét tekintve, elsősorban olyan emberi alkotások, konstrukciók, architektonikus képződmények inspiráltak, melyekkel eddigi (valóságos és képzeletbeli) utazásaim és mindennapjaim során találkoztam és találkozom: város- és utcarendezési megoldások, különböző korok épületei, konstrukciói. Az épülettömbök és a közöttük lévő negatív terek egymáshoz való viszonya, ritmusa, a különféle építészeti elemek (oszlopok, lépcsők, ablakok) osztása és aránya mind gondolkodásra és cselekvésre késztetnek, hogy lefordítsam a bennem keletkező impressziókat a plasztika nyelvére. Kompozícióimat a „deformált”, „torzított” geometriájú testek megszakadó- és irányt váltó vonalai, síkjai határozzák meg. Ennek a fajta mozgásnak, és dinamikának a különböző arányú felhasználásával, harmóniára való törekvéssel igyekszem eszközt találni egyfajta archaikus nyugodtság közvetítésére.

Az elmúlt években készült munkáimmal a fent leírt tematikámmal foglalkoztam, több szemszögből közelítettem meg, technikai és anyagbeli vonatkozásában különböző megoldásokra törekedtem.  Az utóbbi időszakban egyre nyitottabbá és érdeklődőbbé váltam az általam vizsgált valódi és képzeletbeli építmények, romok és környezetük felülnézeti képeinek vizsgálatára. Új utak és lehetőségek nyílnak meg általuk számomra a tervezői és kivitelezői folyamatok során.  

                                                                                                                     /Zakar József/

Az európai építészet története

Könyvajánló - építészet - művészettörténet - európai építészet - építőművészet -  Corvina Kiadó - új KÖNYV - könyvismertetés - kiadói ajánló

Nikolaus Pevsner: Az európai építészet története

5., átdolgozott kiadás

A kiváló művészettörténész Sir Nikolaus Pevsner (1902–1983) átfogó építészettörténeti munkáját a világ számos nyelvére lefordították, első megjelenése, 1943 után a szerző többször kibővítette, újabb és újabb országok építészetét emelve be a szövegbe. Az európai építészet története rengeteg kiadást élt meg, a magyar olvasók először 1972-ben vehették kezükbe, és azóta hazánkban is többször jelent meg, ez az ötödik, bővített kiadása. Népszerűségének titka tudományos szakszerűségén és a nem szakemberek számára is élvezhető és élvezetes stílusán túl megközelítésében rejlik: Pevsner az építészeti emlékeket mint egy-egy korszak szellemiségének (Zeitgeist) kifejezőit vette sorra, mindig ismertetve azt a történelmi szituációt, társadalmi és kulturális környezetet, amelyben az egyes remekművek megszülettek. Szemlélete szorosan kötődött a német szellemtudományokhoz, nem véletlenül, hiszen Németországban született, tanulmányait neves német egyetemeken végezte, előbb a drezdai Gemäldegalerie muzeológusaként, majd a göttingeni egyetem tanáraként dolgozott. Hitler hatalomra jutását követően kényszerült emigrációba, és Az európai építészet történetét a háború évei alatt már Nagy Britanniában, a Penguin Books kiadó felkérésére készítette el. A kiadó törekedett arra, hogy a legjobb szerzőkkel dolgozzon, kötetei alaposak, szakmailag kifogástalanok, ugyanakkor olvasmányosak is legyenek. Pevsner munkája minden elvárásuknak megfelelt, és elemzései ma sem veszítettek frissességükből. Világszerte az építészettörténet alapművének tekintik. Mivel a könyv utolsó bővítése óta több évtized telt el, az új kiadás utószavában Michael Forsyth építész, a University of Bath tanára összefoglalja az elmúlt ötven év irányzatait, és bemutatja a kortárs építészet kiemelkedő alkotásait.
Az új kiadást bőséges jegyzetanyag, az építészeti szakkifejezések magyarázata, névmutató és helynévmutató teszi teljessé, 208 új, színes fotó és rajz, valamint 65 alaprajz illusztrálja.

Terjedelem: 256 oldal Méret: 210 x 270 mm Kötés: 1/1 papír plusz védőborító Ár: 7990 Ft ISBN: 978 963 1362 42 8 A Corvina Kiadó újdonsága: Nikolaus Pevsner (1902–1983) átfogó építészettörténeti munkája az európai építészet történetét dolgozza fel - ötödik, bővített kiadás - weboldal elemzés

Porcelántervezés: Dora Judit és Vágó Szilvia iparművészek kiállítása

Dora Judit és Vágó Szilvia porcelántervező iparművészek kiállítása a Museion No.1 Galériában

2014. október 16-án nyílik Dora Judit és Vágó Szilvia porcelántervező iparművészek kiállítása

Terra mea – az én földem címmel a Museion No.1 Galériában.

(1091 Budapest, Üllői út 3.)

Dora Judit:

Madárember figuráimban az emberi és állati vonásokat egymással összegyúrva, keverve hozok létre egy új figurát. Se nő se férfi se állat se ember. Az élet egy pillanatát megragadó érzés, történet vagy hangulat. Valójában mindenki legyártja magának a saját kis történetét anélkül, hogy megnézné az általam adott címet. A plasztikák a hétköznapok történéseit ragadják meg hol az állati hol az emberi tulajdonságot erősítve.

A kisplasztika mellet használati tárgyak tervezésénél a porcelán tulajdonságait figyelembe véve a plasztikus felületekkel és az átvilágíthatósággal kísérletezem. Tervezés folyamán a kontraszt mit fő téma mindig megjelenik és állandóan visszatérő fogalom mely hol más anyag képében hol formában vagy felületben jelenik meg munkáimon.

Vágó Szilvia
kötetlen témájú autonóm alkotásokat és kisszériás készleteket, a mindennapokhoz szorosan hozzátartozó tárgycsoportokat egyaránt készít. Tervezői gondolkodásmódjára alapvető hatással van a finnországi „University of Art and Design Helsinki”-ben töltött Erasmus ösztöndíj időszaka, a finn formatervezés letisztult minimalizmusa, az északi tájak hangulata és színvilága. Inspirációt jelentenek számára a természet formái is. Anyag-, szín- és mázkísérleteivel, a kerámia és porcelán más anyagokkal való ötvözésével különleges megjelenésű darabokat hoz létre.

Munkáiban gyakori a vizuális és taktilis élmények összekapcsolása. Organikus, természetes, emberközeli formákat keres, és olyan darabokat készít, melyek megértésében, megismerésében – a tárgyak használata során – jelentős szerepet kap az érintés, kézbevétel, tapintás.

Alkotásai esetében a tervezés és kivitelezés nem válik külön: a terveket maga valósítja meg. Így minden egyes Via porcelán magán viseli az alkotó személyes kézjegyét.

Tunyogi Henriett „Ezer arcú nő”

Kedves Barátaink, Szalonvendégeink!
Szeretettel várunk Benneteket, várjuk Önöket

„Ezer arcú nő” című sorozatunk következő estjére

2014. október 14. kedd, 19h

Tunyogi Henriett

táncművész, koreográfus, rendező  

Rendhagyó beszélgetés + film - színház - muzsika

Az est házigazdája

Kárászy Szilvia

zongoraművész

A Szalonkiállítás gerincét

Kaiser Ottó fotóművész

Tunyogi Henriettről készített fotói alkotják.

A kiállítás 2014. október 31-ig tekinthető meg, előzetes bejelentkezés alapján.

Belépő 3000 Ft

A korlátozott befogadóképesség miatt, a részvételi szándékot kérjük mielőbb jelezni!

Bejelentkezés és további információk

 Glósz Zsuzsanna - mobil: +36 30 650 5313
glosz@karaszyszilvia.hu
www.karaszyszilvia.hu/szalon

A Szalon címe

1137 Budapest, Pozsonyi út 36. IV. em. 2.

20-as kapucsengő 

Támogatja a Honlap Seo Budapest Kft

A magyar iparművészet története

Könyvajánló - művészettörténet

Vadas József: A magyar iparművészet története

A századfordulótól az ezredfordulóig

A magyar iparművészet története a téma első átfogó összegezése, teljes körű és rendszerezett képet ad a XIX. század derekán kifejlődő iparművészet közel másfél évszázados hazai fejlődéstörténetéről, illetve vezető egyéniségeinek tevékenységéről. A szakma programját legtömörebben Pulszky Károly fogalmazta meg, még 1885-ben. Az Iparművészeti Múzeum első „őre” (főigazgatója) szerint: „A modern Magyarországnak modern magyarságra és modern iparművészetre van szüksége.” A szerző a fentiek szellemében járt el, amikor korszakról korszakra haladva, a mindenkori gazdasági-társadalmi fejlődés követelményei szempontjából elemzi-értékeli az iparművészet más-más nézetrendszerben fogant áramlatait, s mutatja be közel 240 kép kíséretében azok szuverén képviselőinek legfontosabb és legszebb munkáit.

Vadas József (sz. 1946) művészettörténész, kandidátus, a BKF egyetemi tanára. Fontosabb iparművészeti könyvei: A Művészi Ipartól az Ipari Művészetig (1979), Kassák, a konstruktőr (1979), Le Corbusier (1983), Nem mindennapi tárgyaink (1985), A magyar bútor 100 éve (1992), Biedermeier (2001), Empire (2003), Lehoczky János (2003), Art deco (2004), A magyar art deco (2005), Design felső fokon (2005), Modern és posztmodern (2006), A magyar konstruktivizmus (2007), Kovács Margit (2008), Németh Aladár (2009), Lengyel Lajos (2010), Király József (2013). Publicistaként évtizedek óta folyamatos krónikása a kortárs magyar iparművészetnek.

Új sablonok a Blog.hu-n - és a SEO?

Nem kevesebb mint 10 új sablonnal bővült a blog.hu kínálata. Ez önmagában szép, de ha azt vesszük, hogy, ha jól emlékszem, a 2005-2006-os indulás nem túl gazdag kíbálata óta talán összesen 2-3 új sablon készült, akkor ez roppant gyenge felhozatal. A mostaniak nem rosszak, de szinte mind egy olyan szolgáltatásra van kihegyezve, amit nagyon utálok: a blog tetején bazinagy képek váltakoznak, ezek reklamírozzák az új bejegyzéseket. Százezer ilyen blog van, ki nem állhatom, ahogy kapkodják a képernyő javát elfoglaló képet - szövege meg elsőre alig látszik. Br. No, most 10 ilyen sablon lett a rendszerben. sőt a régieket is meg lehet buherálni, hogy azok is kapkodják a képeket. Na ne... De persze ezt nem muszáj használni. Így én kíváncsiságból mos kipróbáltam az egyik új sablont, a dizájn fiatalos, hipszteres - eléggé mutatós. Egy gondom van: mintha a Google nem szeretné... De lehet, hogy csak véletlenül tűnt el most a sablonváltás óta az indexből néhány fontos posztom, amelyekről ugyancsak fontos linkek mentek nem kevésbé fontos egyéb weblapjaimra. Hát nagyon remélem, hogy a design nem a SEO rovására megy. Most megfigyelés alatt tartom. Ha nem javul a helyzet - akkor vissza régi szerény és kevés mutatós verzióra.

DQ - Dávid borház - győztes boroscímke

Jó cégér a jó bornak

 Balla Csönge díjnyertes projektje:

Egerszalók Öreg-hegye riolit-tufából épül fel. Ez a vulkanikus kőzet könnyedén vájható, jól faragható. A hegy jellegzetességét a környék lakói sokrétűen használják, sőt a település több nevezetességét is meghatározza. A Kaptárkő, mely annak idején vélhetően csőszkunyhóként szolgált, valamint a község határában látogatható barlanglakások is tufába vájt rések. Hasonlóképpen a Dávid Borház pincéje is: három hosszú folyosója mélyen az Öreg-hegy belsejébe nyúlik, így használva ki annak természeti adottságait. A DQ címkéjének tervezésekor szerettem volna ezt az Egerszalókot és a Dávid Borházat egyaránt meghatározó jelenséget, az Öreg-hegy kivájását megjeleníteni. Így született a perforáció ötlete.
A címkén megjelenő három csík a pince három különböző hosszúságú folyosóját jelképezi, a sávok elrendezése pedig visszautal a pince alaprajzára. A csíkok kiszakítása a folyosók kivájását szimbolizálja. A perforáció szakadásai a pince csákánnyal kivájt, barázdált falához hasonló organikus felületet hoznak létre a tufára utaló érdes, szemcsés papírban. A perforált csíkok eltávolítását követően – mintha feltárulna előttünk a pince –, olyan információkat tudhatunk meg, melyeket oda látogatva mesélhetne nekünk a borász a borról, a pincéről, illetve saját magáról.

A projektum teljes prezentációja itt tekinthető meg:

Dizájnos boroscimkék - Cégér a jó bornak

Boroscímke-pályázat két fordulóban

A Cégér a jó bornak elnevezésű alkotói pályázat keretében a kiírásnak megfelelően Figula Mihány olaszrizling dűlűválogatásának kellett címkét tervezni. Csönge az itt látható pályaművével az első 10 közé került (és ezzel lehetőséget kapott arra, hogy egy pincészettel együttműködve készítsen újabb címketerveket.) Az itt látható projektjéről a következőket írja grafikai munkáit bemutató oldalán:

. . a tervezéskor abból indultam ki, hogy a sóskúti dűlő olaszrizlingje jellegzetes talajon terem. a terület közvetlenül a mészkőbánya alatt fekszik, így itt a vékony termőréteg alatt jó vízzáró képességű mészköves réteg található, mely aszályos években is kiválóan tartja a talaj nedvességtartalmát. a termőréteg felső hányada agyagos, ami tovább fokozza a talaj megfelelő vízháztartását.

a bor címkéje ezt a termőhelyi sajátosságot, rétegzettséget ragadja meg. a címke felső, arany rétege az agyagos termőréteget, magát a földet szimbolizálja. ez a réteg a sorsjegyekhez hasonlóan lekaparható festékből készül. lekaparva − mintha aláásnánk − elénk tárul a mészköves réteg rajzolata. a bor csomagolásához tartozik egy Figula emlékérme is, mellyel az arany festék könnyedén lekaparható. a több rétegű címke így nem csak a sóskúti dűlő különlegességét szemlélteti, de egyben játékra is invitálja fogyasztóját.

A legutóbbi pályamunkájával – lásd: Kaparós boroscímke -  Csönge tizedmagával elnyerte a lehetőséget, hogy egy neki kisorsolt borászatot meglátogatva, a helyi jellegzetességeket tanulmányozva és a borászokkal megismerkedve egyedi címkét tervezzen a pincészet valamelyik bor-favoritja számára. A majdani vásárlók interakciós szándékának a megcélzásában nem adhatta alább korábbi ötleténél: ha az kaparós volt, ez legyen perforált, csíkokban letéphető. Viccelődtem is vele: a következő projektje tépőzáras címke lesz, aztán meg csapóajtós.

A tervezet megvalósult, a címke legyártását a nyomdászok külön kihívásnak tekintették és többször egyeztettek Csöngével, mint ahogy az egerszalóki pincészet vezetői is. Végül elkészült a nagy mű. Most a zsűri kóstolgatja 9 másik pályaművel együtt és rövidesen odaítélik a jelentős pályadíjakat. Eközben zajlik a közönségszavazás is a Facebookon. Kicsit macerás eljutni a voksolásig, az FB előtte lájkolást meg engedélyt kér, de aztán a pályaművek melletti “tetszik” feliratra kattintva ki-ki szavazhat a neki legjobban ízlő címkére. Biztatok mindenkit, innen kell indulni, katt: Cégér a jó bornak – szavazás.

Csönge leírása a projekthez:

Egerszalók Öreg-hegye riolit-tufából épül fel. Ez a vulkanikus kőzet könnyedén vájható, jól faragható. A hegy jellegzetességét a környék lakói sokrétűen használják, sőt a település több nevezetességét is meghatározza. A Kaptárkő, mely annak idején vélhetően csőszkunyhóként szolgált, valamint a község határában látogatható barlanglakások is tufába vájt rések. Hasonlóképpen a Dávid Borház pincéje is: három hosszú folyosója mélyen az Öreg-hegy belsejébe nyúlik, így használva ki annak természeti adottságait. A DQ címkéjének tervezésekor szerettem volna ezt az Egerszalókot és a Dávid Borházat egyaránt meghatározó jelenséget, az Öreg-hegy kivájását megjeleníteni. Így született a perforáció ötlete.
A címkén megjelenő három csík a pince három különböző hosszúságú folyosóját jelképezi, a sávok elrendezése pedig visszautal a pince alaprajzára. A csíkok kiszakítása a folyosók kivájását szimbolizálja. A perforáció szakadásai a pince csákánnyal kivájt, barázdált falához hasonló organikus felületet hoznak létre a tufára utaló érdes, szemcsés papírban. A perforált csíkok eltávolítását követően – mintha feltárulna előttünk a pince –, olyan információkat tudhatunk meg, melyeket oda látogatva mesélhetne nekünk a borász a borról, a pincéről, illetve saját magáról.

A teljes projekt prezentációja itt:

Balla Csönge: Boroscímke – DQ, Dávid borház